Nem csupán szomszédos ország Ukrajna, hanem sok magyar, Kárpátalján élő lakhelye, de Nekünk még közelebbi kapcsolatunk is akadt, hiszen egyik Bajtársunk rokonai, barátai, ismerősei is kárpátaljai magyarok, akik most menekülni kényszerültek. Csütörtökön este ajánlottuk fel Bajtársunknak, hogy szóljon, amiben tudunk, segítünk. Ő megköszönte és elmondta, reméli nem lesz szükség rá. Pénteken már tudtuk, hogy muszáj átjönniük Magyarországra. Délutánra összeállt, hogy egyházi közösségük együtt menekült át a határon, a közel 50 főt Papos településen és környékén fogadták be. A segítség elengedhetetlen volt, hiszen minden menekült egyetlen, gyorsan összepakolt táskával volt kénytelen elhagynia otthonát. Tagtársunk folyamatos kapcsolatban volt Családjával, így pontosan tudtuk mire van szükségük, ennek tudatában elkezdtük szervezni az adománygyűjtést. Pénteken délután és szombaton vártuk az adományokat a szertárnál, gondoltuk, hogy 2 kisbuszunkkal vasárnap célba juttatjuk a gyorssegélyt. Felvettük a kapcsolatot a helyi Karitásszal, akik ruhaneműkkel és konzervekkel segítették a gyűjtést, a felhívásunkat követően hatalmas érdeklődés, megmozdulás lett. Másfél nap alatt rengeteg adomány érkezett a szertárunkhoz. Önkénteseink átvették, rendszerezték a kapott ruhaneműket, tisztító- és tisztálkodási szereket, mosószereket és öblítőket, gyerekjátékokat, gyógyszereket és kötszereket, tartós élelmiszereket, állateledeleket. Hihetetlen, hogy milyen mennyiségben és minőségben, valamint milyen széles skálán érkeztek felajánlások a menekültek részére. Folyamatosan egyeztettünk, láttuk, hogy a logisztikai lehetőségeinket bővíteni kell. Több felajánlást is kaptunk, mely a szállításra vonatkozott, így vasárnap reggelre összeállt a logisztikai eszközpark és létszám. Két kisbuszunkat mennyezetig pakoltuk, majd Ludvig Károly közbenjárásának köszönhetően a WILU Kft. térítésmentesen részünkre biztosított utánfutóját is telepakoltuk. Wippelhauser Bernát Kollégánk is kisbuszával segítette a célba juttatást, valamint a sok felajánlás közül Földi István Úr segítségével éltünk, aki kombi személyautójával és utánfutójával állt rendelkezésünkre vasárnap reggel. 4 gépjárművel (ebből 3 kisbusz) és 2 utánfutóval 7 fő indult útnak, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Papos településen és környékén elszállásolt közel 50 fő menekültnek célzottan segítsen. A Pilis Food & Drinks tudva akciónkról vasárnap reggel meglepett Minket, és a logisztikában résztvevő létszámnak megfelelő rántotthúsos szendvicset és üdítőt biztosított az útra. Az út rendben ment, konvojunk 14 óra környékén érkezett meg Paposra. A helyszínen Kollégánk Családja fogadott Minket, érkezett a polgármester is, hamar kiderült számunkra, a legjobb helyre kerülnek a felajánlott adományok. Az élelmiszereket, takarókat és a tisztító- és tisztálkodási szereket az elszállásolásuk helyszínén a Paposi Közösségi Háznál pakoltuk ki. Elképedve könnyes szemmel nézték, hogy megtelik az épület nem kicsi verandája. Nagyon közvetlen és hálás emberekkel találkoztunk, csak meséltek és meséltek pakolás közben. Hallottunk történeteket arról, hogy ki, mikor és hol tudta meg, hogy fegyveres harcok kezdődtek országukban. Ki mikor döntött a menekülés mellett, kinek, hogy sikerült átjönni a határon és a mérhetetlen szeretetről és segítőkészségről mely Magyarországon fogadta Őket. Pakoltunk és pakoltunk, a közösségi ház után pár házzal arrébb a Paposi Kereskedőháznál is. Ide a rengeteg ruhanemű adomány került elhelyezésre. Kellemes meglepetésként, nagyon örültünk, amikor pesthidegkútiakkal és pilivörösváriakkal találkoztuk ezen a szabolcsi kis településen, mindenki segíteni jött! Kipakoltunk, a történetek viszont nem fogytak, az élményeiket mesélték, a felnőttek persze a szomorúbbakat, a gyerekek viszont csak a jókat. Azt, hogy milyen jó, hogy együtt vannak, játszanak, játszótérre járnak és sokat nevetnek. A verandára pakolt bezsákolt adományokat nem nyitották ki, de a zsákokon át nézegették a gyerekek mi is lehet benne, amikor egyikőjük felkiáltott „Szerintem lesz cipőm!” Ez örök emlék marad Nekünk! A Pilisszentiváni Polgárőrség és Tűzoltó Egyesület mindamellett, hogy azonnal felajánlotta segítségét Bajtársunknak, a szervezésen túl gépjárműveinek biztosításával, üzemanyagköltség vállalásával, további 100.000 forint támogatást adtunk a menekültek részére az előre nem tervezhető és megvásárolható dolgok beszerzésére, mint például specifikus gyógyszerek, üzemanyag, nem tartós élelmiszer. A kapott adományokat a következő napokban átválogatják, a ruhákat méretezik, amit tudnak hordani használják, a többit visszazsákolják és a helyi polgármester segítségével továbbadják más településeken elhelyezett menekültek részére. Kis csapatunk délután 4 körül indult haza, este 8 órára érkeztünk vissza fáradtan, ám nagyon jó érzésekkel Pilisszentivánra. Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki felajánlásával hozzájárult ahhoz, hogy eljuttassuk a pilisszentivániak és környékbeliek adományait az ukrán-magyar határhoz közeli Papos településen és környékén elhelyezést kapó kárpátaljai magyaroknak, akik között nem mellesleg Bajtársunk 2 lánya és 4 unokája is ott van. A lényeg, hogy biztonságban vannak, ezt hangsúlyozták Ők is, minden más majd kiderül. Mindenki bízik a gyors rendezésben és természetesen a hazatérésben, bízunk benne, hogy ez minél előbb bekövetkezhet majd. Megkértük Őket, hogy amennyiben szükségük van bármire, azt Bajtársunkon keresztül jelezzék felénk, mi pedig mint eddig is ott segítünk, ahol tudunk, ha mással nem, akkor a szervezéssel, lebonyolítással igyekszünk hozzátenni ahhoz, hogy a világ jobb, élhetőbb legyen! Köszönjük Mindenkinek, aki adományával segítette ezt a célzott humanitárius segítségnyújtást, aki idejét áldozta, hogy segítsen a lebonyolításban, valamint azon önkéntes Kollégáink segítségét is köszönjük, akik eközben itthon vállaltak többlet ügyeletet, szolgálatot! Igazi csapatmunka volt ez a néhány nap, a felhívás megfogalmazódásától egészen a célba juttatásig.
Pilisszentiváni Polgárőrség és Tűzoltó Egyesület
[widgetkit id=864]
